Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A magyar politikai életben az ajánlásgyűjtés időszaka hagyományosan a szervezeti erő és a mozgósítási képesség első valódi tűzkeresztsége. Az idei választási kampány rajtja azonban minden korábbinál élesebb választóvonalat húzott a szereplők közé, amely alapjaiban rajzolhatja újra az ellenzéki térképet. A legfrissebb adatok és elemzések tükrében kijelenthető, hogy a választási matematika és a terepmunka könyörtelen valósága hamarosan több formációt is kényszerpályára állíthat. Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak, ami azért is meglepő, mert a korábbi ciklusokban az országos listaállításhoz szükséges technikai küszöb megugrása a legtöbb közepes méretű párt számára rutinfeladatnak számított. A politológus elemzése rávilágít arra, hogy míg a két domináns erő villámgyorsan teljesítette a törvényi előírásokat, addig a politikai paletta többi szereplője látványosan küzd az elemekkel és a választói passzivitással.
Drasztikus különbségek a gyűjtési dinamikában
A február 21-én elstartolt hivatalos kampányidőszak első napjai egyértelműen az erődemonstrációról szóltak. A választási törvény értelmében minden egyéni jelöltnek legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjtenie a saját választókerületében ahhoz, hogy felkerülhessen a szavazólapra. Ez a szám első ránézésre nem tűnik teljesíthetetlennek, ám ha egy párt országos listát kíván állítani, akkor ezt a bravúrt legalább 71 különböző körzetben kell megismételnie, ráadásul úgy, hogy a jelölteknek legalább 14 vármegyében és Budapesten elosztva kell szerepelniük.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormánypárti szövetség és a Magyar Péter vezette új politikai formáció között szinte verseny alakult ki abban, ki tudja hamarabb leadni az íveket. Mindkét tábor órákon belül bejelentette a 106 választókerületi sikerét, ami több százezres nagyságrendű aláírást jelent. Ez a fajta sebesség nemcsak logisztikai teljesítmény, hanem fontos politikai üzenet is: azt sugallja a választóknak, hogy az adott szervezet felkészült, professzionális és tömegbázisa sziklaszilárd. Ezzel szemben a többi párt esetében a lassú haladás nem csupán technikai fennakadást, hanem a relevancia elvesztését is jelezheti.
A kispártok küzdelme a politikai túlélésért
A politológus Facebook-bejegyzésében részletezett adatok szerint a mezőny többi része messze elmarad a várakozásoktól. Érdekes módon jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom mutatja a legnagyobb aktivitást a „maradék” mezőnyben, bár az ő számaik is szerények a két éllovashoz képest. A 106 lehetséges választókerületből eddig mindössze 19 helyen végeztek a munkával, ami ugyan a harmadik helyre sorolja őket, de még mindig messze van a biztonságot jelentő 71-es határtól.
Még ennél is meglepőbb a Demokratikus Koalíció gyengélkedése. A korábban a legerősebb ellenzéki pártként aposztrofált formáció Budapesten, hagyományos fellegvárában sem tudott átütő eredményt elérni az első napokban. Az országos összesítésben mindössze négy leadott jelöltségnél tartanak, ami komoly figyelmeztető jel a pártvezetés számára. Ha a DK, amely kiterjedt hálózattal és jelentős anyagi forrásokkal rendelkezik, ennyire nehezen mozdítja meg a választóit az ajánlásgyűjtés szakaszában, az komoly kérdéseket vet fel a későbbi választási eredményeikkel kapcsolatban is.
A 71-es bűvös szám mint szűrő
A jelenlegi szabályozás szerint az országos listaállításhoz szükséges 71 jelölt összesen mintegy 35 500 aláírást igényel országosan. Bár ez a szám egy országos párt számára elenyészőnek tűnhet, a gyakorlatban a földrajzi elszórtság és az ellenőrzött érvényesség miatt sokkal nagyobb kihívást jelent. Török Gábor rámutatott, hogy a legtöbb párt számára már ez a minimumszint is „nehéz küszöbnek” bizonyul.
Ez a jelenség arra utal, hogy a választói figyelem végletesen kettéosztottá vált. A polgárok láthatóan vagy a jelenlegi kormányzat mellett, vagy az új, dinamikus ellenzéki erő mellett köteleződnek el, a „régi” ellenzéki pártok és a kisebb szervezetek pedig beszorultak a politikai senkiföldjére. Ha egy párt nem tudja felmutatni a szükséges 71 jelöltet március 7-ig, az gyakorlatilag kiesik a verseny érdemi részéből, hiszen országos lista nélkül nem kaphat töredékszavazatokat, és nem részesülhet a listás mandátumokból sem.
Logisztikai kihívások és a határidők szorítása
Bár az elemző hangsúlyozza, hogy még van két hét a gyűjtési időszak végéig, és a folyamatok felgyorsulhatnak, az időfaktor kegyetlen. A jelölteknek március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük az összeszedett ajánlásokat a helyi választási irodáknál. Ez a határidő megmásíthatatlan. A tapasztalt kampányszakemberek tudják, hogy az utolsó napokra hagyott gyűjtés kockázatos, mert az aláírások ellenőrzése során sok ajánlás érvénytelennek bizonyulhat – például elírások, lakcímhibák vagy többszörös aláírás miatt.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint a pártok által bemondott számok gyakran csak becslések, hiszen az íveken lévő sorok számát veszik alapul, nem pedig az érvényesített bejegyzéseket. Éppen ezért a biztonság kedvéért minden komoly szervezet igyekszik 20-30 százalékkal több aláírást gyűjteni az előírtnál. Azonban ahol már az 500-as alapérték elérése is gondot okoz, ott nincs helye ilyen tartalékképzésnek, ami tovább növeli a kiesés kockázatát.
Politikai következmények és a várható átrendeződés
Az aláírásgyűjtés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar politika egy új, koncentráltabb szakaszába lépett. Az a tény, hogy több nagy múltú párt is küzd a minimális feltételek teljesítésével, előrevetíti a politikai paletta radikális letisztulását. Az erődemonstráció, amelyet a két vezető formáció bemutatott, nemcsak a választóknak szól, hanem a potenciális szövetségeseknek és a médiának is.
A kampány hátralévő részében azok a pártok, amelyeknek sikerül végül listát állítaniuk, hatalmas hátrányból indulnak a tematizációs versenyben. Aki az energiáit a puszta túlélésre, azaz a kötelező adminisztratív körök lefutására kénytelen fordítani, annak nem marad kapacitása a tartalmi üzenetek közvetítésére és a választók meggyőzésére. Így az aláírásgyűjtési botladozás nem csupán tünet, hanem a későbbi választási vereség egyik legfontosabb előjele is lehet. A választók ugyanis ritkán szavaznak olyan formációkra, amelyekről azt érzik, hogy már a rajtvonalhoz állás is nehézséget okoz számukra.
Fotó: Partizán YouTube
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.