Juhász Péter Pál azzal kérkedett egyik áldozatának, hogy jóban van Orbán Viktorral
Megrázó részletekkel és súlyos kérdésekkel szembesítette a nézőket kedden este az RTL Házon kívül című műsorában bemutatott Babák című dokumentumfilm. A film középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő igazgatója, Juhász Péter Pál ügye áll, ám a megszólalók szerint a történet messze túlmutat egyetlen intézményen és egyetlen ember felelősségén. Több áldozat arról beszélt, hogyan kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, és milyen módon éltek vissza velük a hatalommal. A dokumentumfilm emellett ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszerben a fizikai és szexuális erőszak, valamint a prostitúció emlegetése nem elszigetelt jelenségként bukkan fel. A műsorban elhangzottak alapján nemcsak az elkövetett bűncselekmények gyanúja, hanem a jelzések kezelése, az eljárások következetessége és a felelősségi lánc átláthatósága is kérdésessé vált.
A dokumentumfilm tanúságtételei és a hatalmi visszaélések mintázata
A Babák című filmben több érintett is megszólalt, akik szerint a javítóintézethez köthető történetekben közös elem volt a kiszolgáltatottság kihasználása. Az egyik megszólaló, Lili arról beszélt, hogy iskolai programon találkozott először Juhásszal, majd később többször került olyan helyzetbe, amelyet utólag hatalmi visszaélésként, manipulációként és erőszakként értelmez.
A filmben elhangzottak szerint a kapcsolat dinamikáját nem a kölcsönösség, hanem a befolyásolás, az ígéretek és a függés alakította. Lili arról is beszélt, hogy anyagi javakat kapott, miközben olyan cselekményekre kényszerítették, amelyek sértették a méltóságát és a testi autonómiáját.
A dokumentumfilmben megszólalt egy másik áldozat, Ádám is, aki gyerekként került a rendszerbe, és azt állította, hogy vele szemben is szexuális visszaélés történt. A film narratívája szerint a történetek nemcsak egyéni tragédiák, hanem egy olyan intézményi környezet lenyomatai, ahol a jelzések, a kontroll és a felelősségvállalás sokszor nem működik elég erősen.
A „kapcsolatok” emlegetése és a politikai közelség látszata
A dokumentumfilm egyik legtöbbet idézett része az a tanúságtétel, amely szerint Juhász Péter Pál befolyásos kapcsolatokkal dicsekedett, és azt a benyomást keltette, hogy „magas helyekre” bejárása van. Lili elmondása szerint Juhász rendszeresen hangoztatta, hogy minisztériumi körökben mozog, és a riporter kérdésére megerősítette: amikor „a legmagasabb politikussal” való jó viszonyt emlegette, Orbán Viktor miniszterelnökre utalt.
A történetben konkrét tárgyi elemként is felbukkan egy újévi üdvözlőlap: Lili szerint ő vette ki a férfi postaládájából Orbán Viktor képeslapját, amelyről Juhász azt mondta, hogy „a barátja küldte”. Az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ úgy reagált, hogy Juhász és a miniszterelnök között nem volt személyes kapcsolat, és jelezték: az ünnepek alkalmával a Fidesz több tízezer embernek küld üdvözlőlapot.
A filmben elhangzó állítások közéleti súlyát az adja, hogy a „kapcsolatok” hangsúlyozása a sértettek szerint nem puszta nagyotmondás volt, hanem eszköz: a félelemkeltés, a hiteltelenítés megelőzése, illetve a sértettek elbizonytalanítása érdekében.
Egy merevlemez története és a nyomozások követhetősége
A dokumentumfilm egy további, különösen súlyos állítást is bemutatott. Lili szerint 2018-ban, amikor Juhász ellen névtelen bejelentés nyomán nyomozás indult, a férfi átadott neki egy merevlemezt, és arra kérte, hogy törölje annak tartalmát. A nyomozást később megszüntették, a merevlemez azonban a lány állítása szerint nála maradt, és olyan felvételek is szerepeltek rajta, amelyek bántalmazást rögzítettek.
Lili azt mondta: a merevlemezt bevitte a Nemzeti Nyomozó Irodához, később azonban, amikor az ügyészségre beidézték, ott derült ki számára, hogy az ügyészségnek nincs tudomása az eszköz létezéséről. A filmben elhangzott beszámoló szerint ezután az ügyészek a rendőrséggel is egyeztettek, és kérték a felvételek átadását.
Az ügy ezen pontja túlmutat egyetlen büntetőeljárási részleten. A kérdés ugyanis az, hogyan kezelik a hatóságok a bizonyítékokra vonatkozó információkat, mennyire követhető a jelzések útja, és hogyan garantálható, hogy a sértettek által átadott anyagok ne tűnjenek el a rendszerben.
Intézményi felelősség és a gyermekvédelem rendszerszintű kockázatai
A dokumentumfilm nem állt meg a Szőlő utcai ügy bemutatásánál. Több példát is felhozott más gyermekotthonokból és befogadóintézményekből, és azt a képet rajzolta fel, hogy az erőszak gyanúja, a bántalmazás jelei, valamint a kiszolgáltatott gyerekek környezetének sebezhetősége országosan is visszatérő probléma.
A műsorban megszólaltak volt intézményvezetők is, akik arról beszéltek, hogy a rendszerben sokszor nehéz érdemi változást elérni, és előfordulhat, hogy a jelzések ellenére sem történik gyors, egyértelmű beavatkozás. Elhangzott az is: volt, aki azért kapott fegyelmit, mert megadta a gyerekeknek a gyerekjogi képviselő elérhetőségét, ami önmagában is riasztó képet fest arról, milyen akadályokba ütközhet a segítséghez jutás.
A filmben szereplő adatok szerint Magyarországon jelenleg mintegy 24 ezer gyerek él állami gondoskodásban, és a hivatalosan dokumentált bántalmazások aránya is jelentős. A Szőlő utcai ügyben a dokumentumfilm szerint eddig 11 embert tartóztattak le, az ügyészség pedig 15 kiskorú áldozatról tud.
„Nem is az erőszak volt a legrosszabb, hanem a közöny”
A Babák című dokumentumfilm egyik legsúlyosabb következtetése nem egy konkrét mondatban, hanem egy hangulatban sűrűsödik össze: abban az élményben, hogy a sértettek szerint sokszor nem kaptak időben védelmet, és amikor megszólaltak, falakba ütköztek. Lili a filmben úgy fogalmazott: „nem is az erőszak volt a legrosszabb, hanem a közöny”.
Ez a mondat nemcsak egyéni traumáról szól, hanem a társadalmi és intézményi felelősségről is. Arról, hogy a gyermekvédelemben minden késlekedés, minden félrenézés, minden elmaradt ellenőrzés valódi sorsokat törhet meg. A dokumentumfilm pedig éppen ezért váltott ki erős reakciókat: mert nemcsak egy ügyet mutatott be, hanem azt a kérdést tette fel, amelyre a közvélemény joggal vár választ: hogyan történhetett meg mindez, és hogyan lehet megakadályozni, hogy újra megtörténjen.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.