Újabb nagy név távozott az NKA-botrány közepén: Vidnyánszky Attila is lemondott
Újabb ismert szereplő hagyta ott a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát a hetek óta húzódó pénzosztási botrány közepén. Az ATV információi szerint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója napokkal ezelőtt lemondott az NKA Bizottságában betöltött tagságáról, döntését azonban részletesen nem kommentálta. Ugyancsak szombaton derült ki, hogy Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is távozott a testületből, ő viszont már egyértelműen az NKA körül kialakult botránnyal indokolta lépését. A távozások tovább növelik a nyomást az állami kultúratámogatási rendszeren, amely körül egyre több kérdés merül fel a választás előtt kiosztott milliárdok miatt.
Vidnyánszky Attila nem kommentálta bővebben a lemondást
Vidnyánszky Attila lemondása különösen figyelemre méltó, mivel a kultúrpolitika egyik legismertebb, a NER-hez erősen kötődő szereplőjéről van szó. A Nemzeti Színház vezérigazgatója hosszú évek óta meghatározó alakja a kormányzati kultúrpolitikának, ezért távozása az NKA Bizottságából komoly jelzésként értelmezhető.
Az ATV beszámolója szerint Vidnyánszky napokkal ezelőtt mondott le, de az ügyet nem kívánta részletesen magyarázni. Ez azonban aligha csökkenti a politikai jelentőségét annak, hogy az NKA körüli botrányban már több fontos bizottsági szereplő is távozott.
Korábban Baán László bizottsági tag és Bús Balázs alelnök lemondása is nagy visszhangot váltott ki. Most Vidnyánszky Attila és Both Miklós távozása azt mutatja, hogy az ügy már nem csupán külső kritikákról szól: a rendszer belsejében is egyre nagyobb lehet a feszültség.
Both Miklós már a botrányra hivatkozott
Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője szintén lemondott NKA-bizottsági tagságáról. Ő Vidnyánszkyval ellentétben világosabban fogalmazott, és a Nemzeti Kulturális Alap körül kialakult botránnyal indokolta döntését.
Ez különösen fontos, mert az elmúlt napokban több bizottsági tag is azt állította: nem olyan dokumentumot láttak és fogadtak el, mint ami később nyilvánosságra került. A vita egyik központi kérdése éppen az, hogy a fideszes előadókhoz, szervezetekhez és kampányközeli programokhoz került milliárdos támogatásokról valóban az NKA Bizottságának tudtával és jóváhagyásával döntöttek-e.
Ha a bizottsági tagok állítása igaz, akkor nem pusztán vitatható pénzosztásról, hanem az intézményi felelősség és döntéshozatal súlyos zavarára utaló ügyről lehet szó.
17 milliárd forint körül forr a botrány
Az NKA-botrány középpontjában az a mintegy 17 milliárd forintos támogatási csomag áll, amelyet a választás előtti időszakban osztottak ki különböző kulturálisnak nevezett programokra, előadókra, rendezvényekre és szervezetekre.
A kritikák szerint a pénzek jelentős része olyan programokhoz és szereplőkhöz kerülhetett, amelyek a Fidesz kampányrendezvényeihez vagy politikailag lojális kulturális körökhöz kötődtek. A köznyelvben már „pénzosztogató” NKA-ként emlegetett rendszer ügyében egyre többen követelnek teljes átvilágítást.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szabályok szerint minden kollégiumnak évente írásos beszámolót kell benyújtania az NKA Bizottsága felé a tevékenységéről és a felhasznált forrásokról. Most azonban több bizottsági tag arról beszél, hogy nem azt a beszámolót látták, amely később nyilvánosságra került.
Belső vizsgálatot sürgetnek a bizottsági tagok
Több NKA-bizottsági tag szerint egy jóval szűkebb, eltérő tartalmú dokumentumot fogadtak el, nem pedig azt a részletes beszámolót, amely a botrány kirobbanása után a nyilvánosság elé került. Emiatt belső vizsgálatot sürgetnek.
Ez az ügy egyik legsúlyosabb pontja. Ha a döntéshozók valóban nem kaptak teljes képet a támogatások felhasználásáról, akkor felmerül a kérdés, kik és milyen felhatalmazással döntöttek a milliárdok sorsáról. Ha viszont a bizottság tudott a pénzosztásról, akkor az intézményi felelősség kérdése kerül előtérbe.
Akárhogy is, a bizalom súlyosan megrendült. Az NKA-ból távozó nevek sora pedig azt jelzi, hogy a botrány nem csillapodik, hanem tovább mélyül.
Egyre nagyobb a nyomás az NKA teljes átvilágítására
A Tisza részéről Tarr Zoltán, a leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter már jelezte, hogy az NKA teljes hálózatát átvilágítják, és azonnali, átfogó vizsgálatot indítanak a gyanús támogatások ügyében. A mostani lemondások csak tovább erősíthetik azt az érvet, hogy a kulturális támogatási rendszerben teljes körű tisztázásra van szükség.
Vidnyánszky Attila lemondása azért is erős politikai üzenet, mert nem ellenzéki kritikus, hanem a kormányzati kultúrpolitika egyik meghatározó szereplője távozott a testületből. Both Miklós távozása pedig azt jelzi, hogy az NKA-n belüli szereplők között is lehetnek olyanok, akik nem akarnak felelősséget vállalni egy átláthatatlanná vált pénzosztási rendszerért.
A kérdés már nem az, volt-e botrány, hanem hogy kik döntöttek
Az NKA-ügy mára túlnőtt azon, hogy egyes előadók vagy friss cégek kaptak-e indokolatlanul nagy támogatást. A valódi kérdés az lett: pontosan kik döntöttek a 17 milliárd forint sorsáról, milyen dokumentumok alapján, milyen szakmai kontroll mellett, és kik látták előre a végleges beszámolókat?
Vidnyánszky Attila és Both Miklós lemondása újabb fejezetet nyit ebben a történetben. A botrány már nem csak a kulturális támogatásokról szól, hanem az állami döntéshozatal hitelességéről, a közpénzek útjáról és a felelősség kérdéséről is.
A következő napokban valószínűleg tovább nő majd a nyomás az NKA korábbi vezetésén és a leköszönő kulturális kormányzaton. A közvélemény válaszokat vár: ki engedte át a milliárdokat, ki írta alá a döntéseket, és ki vállalja a felelősséget azért, hogy a magyar kultúra támogatására szánt közpénzek körül ekkora botrány robbant ki?
Fotó: Lakatos Péter / MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.