Harmadszor is megsemmisítette a budapesti szivárványos felvonulást megtiltó rendőrségi határozatot a Kúria
Újabb pofon a rendőrségnek: harmadszor is megsemmisítette a Kúria a budapesti szivárványos felvonulást megtiltó rendőrségi határozatot. A legfelsőbb bírói fórum most is azt állapította meg, hogy a gyülekezési hatóság súlyosan megsértette a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségét. A Kúria ismét új eljárásra kötelezte a rendőrséget, miután megállapította, hogy a döntés nem volt jogszerű és nem tartalmazott kellően megalapozott érveket arra nézve, miért tiltanák be a demonstrációt. Az ügy komoly jogállami aggályokat vet fel.
Harmadszor is megsemmisítette a rendőrségi határozatot a Kúria
A Kúria ismét döntött: harmadik alkalommal semmisítette meg azt a rendőrségi határozatot, amely megtiltotta a 2025. június 28-ára tervezett budapesti felvonulást. A demonstrációt négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – jelentette be, tiltakozásként a gyülekezési jog korlátozása ellen. A rendőrség korábban a bejelentés elutasításáról hozott határozatot, azonban a legfelsőbb bírói fórum ezúttal is megállapította: az indokolás hiányos, következetlen és nem felel meg a jogszabályoknak.
A Kúria döntése értelmében a rendőrséget új eljárásra kötelezték. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak újra kell vizsgálnia az ügyet, és olyan határozatot kell hoznia, amely megfelel a törvényi követelményeknek – különös tekintettel a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségre.
A rendőrség szerint a gyermekek jogai sérültek volna
A rendőrségi határozat indoklása szerint a bejelentett gyűlés sértette volna a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelmet, és ezért nem engedélyezték a rendezvényt. A gyülekezési hatóság úgy értékelte, hogy a tervezett demonstráció összefüggésben áll a korábban megtiltott felvonulással, illetve a Budapest Pride eseményével, és emiatt elutasította az újabb bejelentést.
A szervezők ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a 2025. június 28-ára bejelentett gyűlésük célja egyértelműen különbözik a korábbi eseményektől. A tiltakozás célja kifejezetten a gyülekezési szabadság kiüresítése elleni fellépés volt. Beadványukban a határozat megalapozatlanságára és iratellenességére hivatkoztak, és a jogsértő következmények elhárítását kérték a bíróságtól.
A Kúria elutasította a rendőrség érveit
A Kúria ítélete világossá teszi: a gyülekezési hatóság nem tudta alátámasztani, hogy az újonnan bejelentett demonstráció valóban kapcsolódna a korábbi rendezvényekhez. Az is kiderült, hogy a hatóság nem megfelelő szempontok alapján döntött, hiszen nem az volt a vizsgálat tárgya, hogy a szervezők elhatárolódtak-e más eseményektől, hanem az, hogy a tervezett gyűlés valóban tartalmaz-e olyan elemeket, amelyek a gyermekvédelmi törvény (Gyvt. 6/A. §) megsértéséhez vezetnének.
A Kúria hangsúlyozta: a hatósági határozat nem tartalmazott olyan részletes indoklást, amely alátámasztotta volna a gyermekek jogainak esetleges sérelmét. Sőt, a határozat belső ellentmondásokat is tartalmazott, és nem felelt meg a világos, tényekre alapozott érvelés követelményének.
Új eljárás következik
A bíróság végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megalapozott tényállás hiányában nem foglalhatott állást arról, hogy a gyűlés megtiltása jogszerű volt-e. Éppen ezért a Kúria hatályon kívül helyezte a rendőrségi határozatot, és új eljárásra kötelezte a gyülekezési hatóságot.
Ez a döntés fontos precedenst teremthet nemcsak az LMBTQI közösség, hanem minden olyan civil szervezet és polgári kezdeményezés számára, amely a gyülekezési jogát kívánja érvényesíteni. A háromszori hatályon kívül helyezés világosan mutatja, hogy a rendőrség értelmezései rendszeresen ütköznek az Alaptörvényben rögzített alapjogokkal.
Jogállami üzenet
A Kúria döntése újabb jelzés a hatóságok felé, hogy a jogállamiság keretein belül, alkotmányos jogok figyelembevételével kell eljárniuk a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyekben. Az ítélet nemcsak jogi, hanem politikai értelemben is figyelmeztetés: nem lehet alaptalanul vagy politikailag motivált módon korlátozni az állampolgárok békés demonstrációhoz való jogát.
A gyülekezési szabadság az egyik legfontosabb demokratikus alapjog, amelynek korlátozása kizárólag törvényes és indokolt alapon történhet. A harmadszor is megsemmisítette kulcsszóval jellemezhető bírósági döntés egyértelművé teszi, hogy a rendőrségi határozatot nem lehet megalapozatlan érvekkel fenntartani – még akkor sem, ha a témában politikai érzékenység mutatkozik. A Kúria ezzel megint a jogállam pártján állt.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
A bejegyzés forrása: magyarnews.online
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
