Az EU-s országok közül egyedül Magyarország nem írta alá az újvidéki tragédiára emlékező közleményt
Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Magyarország nem írta alá azt a közös közleményt, amely az újvidéki tragédia áldozataira emlékezett az esemény egyéves évfordulóján. A közleményt az EU szerbiai küldöttsége tette közzé, és minden tagállam csatlakozott hozzá, kivéve Magyarországot. A dokumentum nemcsak részvétet fejezett ki, hanem hangsúlyozta az alapvető jogok, így a sajtó- és gyülekezési szabadság fontosságát is. Az Orbán-kormány hallgatása és távolmaradása újabb példája annak, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik az uniós közösségen belül.
Egy év telt el az újvidéki tragédia óta
2024. november 1-jén Újvidéken, a szerbiai vasútállomás épülete részben összeomlott, aminek következtében tizenhatan vesztették életüket, és több tucat ember megsérült. A tragédia mély sebet ejtett Szerbián, hiszen a baleset rámutatott az elhanyagolt infrastruktúrára, a korrupcióra és a közintézmények felelőtlenségére. Az eset óriási társadalmi és politikai hullámokat keltett, tömegtüntetések és reformkövetelések követték, amelyek azóta is befolyásolják a szerb belpolitikát.
Az évfordulón az Európai Unió szerbiai küldöttsége kezdeményezte, hogy az uniós tagállamok közösen adjanak ki egy nyilatkozatot, amelyben részvétüket fejezik ki az áldozatok hozzátartozóinak, és egyben megerősítik az európai értékek – az emberi méltóság, a békés gyülekezés szabadsága és a sajtószabadság – fontosságát.
A közleményt az EU minden tagállama aláírta – kivéve Magyarországot.
Miért nem írta alá Magyarország?
A Telex információi szerint Magyarország volt az egyetlen EU-tagállam, amely nem csatlakozott a közös közleményhez. Ez annál is meglepőbb, mivel a magyar kormány az elmúlt években folyamatosan hangsúlyozta a Szerbiával való „különleges baráti viszonyt” és következetesen támogatta az ország uniós csatlakozását.
Az Orbán-kormány külpolitikája eddig is arról volt ismert, hogy sokszor különutas politikát folytat az uniós közösségen belül, de ez az eset különösen visszás, mivel nem politikai állásfoglalásról, hanem egy tragédiára való emlékezésről volt szó.
A közleményt aláíró országok nemcsak együttérzésüket fejezték ki, hanem arra is felszólították a szerb politikai és társadalmi szereplőket, hogy tartsák tiszteletben az alapvető jogokat, kerüljék a feszültségkeltést, és lépjenek fel az erőszak minden formája ellen.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz a lap kérdéseket intézett, hogy miért nem csatlakoztak a nyilatkozathoz, de válasz cikk megjelenéséig nem érkezett.
A közleményben az európai értékekről is szó volt
Az uniós közleményben az aláíró országok külön kiemelték, hogy az európai közösség alapja az emberi jogok, a sajtószabadság és a békés gyülekezés tiszteletben tartása. „Az alapvető jogok és értékek minden tagállam számára kötelező érvényűek, és védelmük közös felelősség” – olvasható a dokumentumban.
Ezek az értékek különösen érzékeny témák Szerbiában, ahol az utóbbi években egyre több bírálat érte a kormányt a független média korlátozása és a politikai ellenfelek megfélemlítése miatt. A közlemény így nemcsak gyászüzenet volt, hanem egyben politikai üzenet is: az EU elvárja, hogy Szerbia demokratikus elveket kövessen, ha valóban csatlakozni akar a közösséghez.
Magyarország távolmaradása ebből a közös fellépésből azt a benyomást kelti, hogy az Orbán-kormány nem kívánja támogatni az uniós elvek érvényesítését még a legszimbolikusabb esetekben sem.
Magyar egyetemistákat is megaláztak a szerb határon
A közlemény körüli diplomáciai ügyet tovább súlyosbította egy másik botrány is. Szombaton magyar egyetemisták indultak Újvidékre, hogy részt vegyenek az áldozatokra való csendes megemlékezésen. A szerb határőrök azonban többüket indoklás nélkül visszafordították, sőt, több diákot megalázó módon ellenőriztek.
A beszámolók szerint a 30 fős magyar csoportból mindössze 11 főnek sikerült bejutnia az országba. Két lányt fehérneműre vetkőztettek, másoktól pedig személyes tárgyakat, például matricákat, kitűzőket és walkie-talkie-kat koboztak el. A hatóságok szerint a diákok „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentettek Szerbiára.
A Hallgatói Szakszervezet szerint a történtek felháborítóak, és a magyar kormány hallgatása újabb bizonyítéka annak, hogy Budapest nem hajlandó megvédeni saját állampolgárait, ha az politikailag kényes helyzetet teremtene.
A külügyminisztérium mindössze annyit közölt: hozzájuk eddig nem érkezett hivatalos bejelentés, de ha ez megtörténik, „megtesszük a szükséges lépéseket”.
A magyar hallgatás üzenete: Brüsszel helyett Belgrád
Elemzők szerint a magyar kormány távolmaradása a közleménytől nem véletlen, hanem tudatos politikai gesztus. Orbán Viktor kormánya évek óta szoros szövetséget ápol Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és gyakran igyekszik Brüsszel helyett Belgrádhoz igazítani külpolitikai döntéseit.
Ez a stratégia ugyan rövid távon politikai haszonnal járhat a két ország kapcsolatában, de hosszú távon tovább mélyíti Magyarország diplomáciai elszigetelődését az Európai Unión belül.
Egy uniós forrás szerint: „Ez nemcsak egy aláírás hiánya. Ez üzenet – azt üzeni, hogy Magyarország ma már nem közösségi elvek, hanem saját politikai szövetségei alapján hoz döntéseket.”
Az újabb jel a magyar elszigetelődésre
Az, hogy az EU-s országok közül egyedül Magyarország nem írta alá az újvidéki tragédiára emlékező közleményt, újabb fejezet a magyar külpolitika egyre látványosabb elszigetelődésének történetében.
Miközben a kormány Brüsszelben a „nemzeti szuverenitás” védelmére hivatkozik, a valóságban olyan emberi és erkölcsi gesztusoktól is távol marad, amelyekhez sem politikai bátorság, sem ideológiai lojalitás nem kellene – csak emberség.
Az EU többi tagállama közösen hajtott fejet az áldozatok előtt. Magyarország viszont csendben maradt – és ezzel sokak szemében nemcsak politikailag, hanem morálisan is magára maradt.
Borítókép: DJORDJE KOSTIC / AFP
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.