Moszkva vagy Európa érdekében cselekszik? – kérdezték Orbántól az EU-csúcsra érkezve
Éles politikai és diplomáciai kérdésekkel szembesült Orbán Viktor Brüsszelben, amikor megérkezett az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára. A találkozó középpontjában Ukrajna további finanszírozása, az orosz agresszió következményei, valamint az Európai Unió stratégiai mozgástere állt, ám a magyar miniszterelnök nyilatkozatai már az érkezésekor komoly hullámokat vetettek. Orbán egyértelműen kijelentette, hogy szerinte „a befagyasztott orosz vagyon ügye halott”, mert álláspontja szerint összegyűlt a blokkoló kisebbség az ellen, hogy az EU az orosz jegybanki vagyon felhasználásával segítse Ukrajnát. A sajtó kérdésére pedig, miszerint Moszkva vagy Európa érdekében cselekszik-e, a miniszterelnök azt válaszolta: ő kizárólag a békéért dolgozik. A kijelentés azonban nem csillapította, inkább tovább élezte a vitát az uniós partnerek és a magyar kormány álláspontja között.
Orbán szerint lekerült a napirendről az orosz vagyon ügye
A csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése az volt, miként biztosítsák Ukrajna pénzügyi támogatását a következő két évben, különösen az Egyesült Államok szerepének bizonytalansága mellett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már hónapokkal korábban felvetette: az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával egy úgynevezett jóvátételi hitelt kellene nyújtani Ukrajnának. Ez a megoldás azért is tűnt vonzónak több tagállam számára, mert nem igényelne egyhangú döntést, elegendő lenne hozzá a minősített többség.
Orbán Viktor azonban Brüsszelben azt állította: a terv megbukott, mert összeállt a blokkoló kisebbség. Ez azt jelentené, hogy vagy legalább 13 tagállam ellenzi a javaslatot, vagy minimum négy olyan ország, amelyek együttesen az uniós lakosság legalább 35 százalékát képviselik. A miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy még egyszer megpróbálják napirendre venni az ügyet, de jelen állás szerint az orosz vagyon felhasználása nem opció.
Eltérő értelmezések az uniós vezetők között
Orbán kijelentésével szemben több uniós vezető nem így értelmezte a helyzetet. Ursula von der Leyen a csúcsra érkezve továbbra is két lehetőségről beszélt: az orosz vagyon felhasználásáról és egy közös uniós hitelről is. Bár korábban a Bizottság egyértelműen a jóvátételi hitelt tartotta kedvezőbbnek, a strasbourgi plenáris ülésen és a brüsszeli csúcson már óvatosabban fogalmaztak, ami arra utalhat, hogy valóban csökkentek az esélyek az orosz vagyon bevonására.
Friedrich Merz német kancellár ugyanakkor nyíltan kiállt a jóvátételi hitel mellett, mondván: jelenleg ez a legésszerűbb megoldás. Micheál Martin ír miniszterelnök szintén ezt az utat látná járhatónak, mert szerinte világos üzenetet küldene a világnak, és elrettentene másokat attól, hogy országokat pusztítsanak el következmények nélkül. Kristen Michal észt kormányfő pedig hangsúlyozta: az orosz vagyon felhasználásának egyik legnagyobb előnye, hogy nem az uniós adófizetők állnák a költségeket, hanem az agresszor.
A közös hitel kérdése és a magyar alkotmányos érv
A vita másik tengelyét a közös uniós hitel jelentette. Orbán Viktor ezt a megoldást gyakorlatilag kizárta, alkotmányos érvekre hivatkozva. Úgy fogalmazott: Magyarországon a kormány csak parlamenti felhatalmazással járulhat hozzá olyan hitelfelvételhez, amely fizetési kötelezettséget keletkeztet, ilyen felhatalmazása pedig nincs, és szerinte soha nem is lenne. Álláspontja szerint nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét.
A Politico ugyanakkor arról írt, hogy felmerült egy kompromisszumos forgatókönyv, amely szerint minden tagállam beleegyezne a közös hitelbe, de Magyarország és Szlovákia kivételt kapna a pénzügyi kötelezettségek alól. Orbán erre először nem zárta ki ezt a lehetőséget, majd később mégis elvi ellenzéséről beszélt, ami jól mutatja az álláspont körüli bizonytalanságot és politikai manőverezést.
„Pénzt ma, vagy vért holnap”
A csúcstalálkozón több vezető is hangsúlyozta a döntés sürgősségét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök drámai megfogalmazással élt: szerinte vagy most ad pénzt Európa, vagy később vérrel fizet. Szavai szerint ez nemcsak Ukrajnáról, hanem az egész kontinens biztonságáról szól.
António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a tagállamok „különösen sokat dolgoztak” az egyik megoldáson, amelyet nagy többség támogat. Ígéretet tett arra, hogy a munkát addig folytatják, amíg döntés nem születik, akár még a következő napon is. A nemzetközi sajtó értesülései szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megérkezett a csúcsra, ami tovább növelte a politikai nyomást.
Más frontokon is csatározások zajlanak
Orbán Viktor nemcsak az ukrajnai finanszírozás ügyében beszélt „nagy csatákról”. A Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban is úgy vélte, hogy összeállt a blokkoló kisebbség, különösen az agrárérdekek védelmében. Emellett az Európai Parlamentben elfogadott, az orosz gáz fokozatos kivezetéséről szóló jogszabályt is heves viták övezték. Orbán szerint „nagyon nagy csata volt” a szavazás, amely végül 500 igen, 120 nem és 32 tartózkodás mellett ment át.
A magyar miniszterelnök ebben az ügyben a Tisza Pártot is bírálta, amiért képviselőik nem adtak le voksot, és megismételte azt az állítását, hogy az intézkedés többszörösére emelné a gázárakat. Ezt az állítást azonban több elemzés, köztük szakmai és gazdasági értékelések is vitatják.
Egy kérdés, amely Brüsszelben is visszhangzik
A csúcstalálkozó elején feltett kérdés – Moszkva vagy Európa érdekében cselekszik-e a magyar kormányfő – nem csupán provokatív sajtókérdés volt, hanem az európai politikai viták egyik központi dilemája. Orbán Viktor válasza szerint ő a békét képviseli, ám az uniós partnerek egy része úgy látja: a békéhez vezető út éppen az Ukrajnának nyújtott határozott és kiszámítható támogatáson keresztül vezet. A brüsszeli csúcs így nemcsak konkrét döntésekről, hanem Európa jövőbeli stratégiai irányáról is szólt, amelyben Magyarország szerepe továbbra is éles viták tárgya marad.
Borítókép: MTI/MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Ezzel a dallal szeretném mindenkinek megköszönni, aki tegnap gondolt rám. A dalt és a dalszöveget én írtam, és igen, én! A dalhoz hamarosan elkészül az official videoklip is. Ez a változat a közösség tagjainak készült! Köszönöm, ha meghallgatjátok, lájkoljátok, ha tetszik megosszátok!