Kitálalt a Szőlő utcai javítóintézet volt nevelője: a fiatalokat verő igazgató hatalmi kérdésnek tekintette a nevelést, az empátiát károsnak
Megrázó részletek kerültek nyilvánosságra a budapesti Szőlő utcai javítóintézet mindennapjairól egy volt nevelő vallomása nyomán. Az intézményben uralkodó légkör, a vezetői szemlélet és a fiatalokkal szembeni bánásmód olyan képet rajzol ki, amely túlmutat egy elszigetelt szakmai kudarcon. Proics Lilla, az intézmény korábbi nevelője szerint a javítóintézetben a nevelést nem pedagógiai folyamatként, hanem hatalmi eszközként értelmezték, ahol az empátia nem érték, hanem veszélyforrás volt. Beszámolója alapján a gyerekeket folyamatosan fogvatartottként kezelték, a tekintélyt pedig fizikai és pszichés erőfölénnyel érvényesítették. A kormány döntése nyomán bezárt intézmény története így nemcsak egy konkrét helyszínről szól, hanem súlyos kérdéseket vet fel a magyar gyermekvédelmi és javítóintézeti rendszer egészéről.
Próbamunka egy zárt és félelemmel teli közegben
Proics Lilla próbaidős nevelőként került a Szőlő utcai javítóintézetbe, ahol már az első napokban szembesült azzal, mennyire merev és feszültséggel teli légkör uralkodik az intézmény falai között. Elmondása szerint még az is rosszallást váltott ki, ha egy nevelő nevetett egy gyerek viccén, mert ezt a vezetés a tekintély aláásásának tekintette.
A hierarchia minden szinten érezhető volt. A nevelői értekezleteken a teljes kollektíva felállt, amikor az igazgató belépett a terembe, ami Proics szerint teljesen idegen volt minden korábbi pedagógiai tapasztalatától. A tekintély ebben a rendszerben nem szakmai tudást vagy példamutatást jelentett, hanem alá-fölérendeltséget.
Hirtelen bezárás, sokkolt dolgozók
A Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról szóló kormányrendelet hétfő este jelent meg, kedd reggelre pedig már össze is hívták a dolgozókat, hogy közöljék velük a döntést. A volt nevelő a Partizán műsorában elmondta: a próbaidős alkalmazottakat azonnal elbocsátották, a többieket pedig állásidőre küldték.
Bár hivatalosan csak aznap értesültek a bezárásról, Proics szerint már korábban is voltak intő jelek. Nem vettek fel új dolgozókat, az épület karbantartása elmaradt, és egyre több fiút szállítottak át más intézményekbe. November végén még 67 gyerek élt ott, akiket két nagyobb hullámban vittek el, az első csoportot a két ünnep között.
Gyerekek átszállítása szakmai indoklás nélkül
Különösen súlyosnak nevezte, hogy karácsony után 31 fiatal fogvatartási helyzete egyik napról a másikra megváltozott. Elmondása szerint az átszállításokra semmilyen szakmai indoklást nem kaptak a nevelők. A legvalószínűbb oknak a súlyos személyzethiányt tartja, amely azután alakult ki, hogy több vezetőt és nevelőt eljárás alá vontak.
A nevelők sok esetben azt sem tudták, hová kerülnek azok a fiúk, akikkel évek óta dolgoztak. Proics szerint az információ visszatartása tudatos hatalomgyakorlási eszköz volt, amely tovább növelte a bizonytalanságot a dolgozók és a gyerekek körében egyaránt.
A nevelés mint erőfitogtatás
Proics Lillát az a megbízott igazgató vette fel, akit később bántalmazási ügyek miatt őrizetbe vettek. A nevelő részt vett egy továbbképzésen is, amelyet maga az igazgató tartott, és amelyen szerinte megdöbbentő kijelentések hangzottak el a pedagógiáról.
Az igazgató nyíltan kijelentette, hogy a nevelés hatalmi kérdés, az akarat rákényszerítése a gyerekekre. Arról beszélt, hogyan kell dominánssá válni, és azt is állította, hogy az empátia káros, mert ellenállást vált ki a fiatalokból. A győzködést, a párbeszédet és a gyerekek bevonását a döntésekbe a tekintély rombolásának nevezte.
Proics szerint a tekintély ebben az intézményben egyértelműen erőfölényt jelentett, és a gyerekeket rendszeresen emlékeztették arra, hogy fogvatartottak.
Félelem, hallgatás és bántalmazás gyanúja
Bár személyesen nem látott fizikai bántalmazást az igazgató részéről, Proics több gyanús esetről is beszámolt. Már a második munkanapján hallott egy pofont, amelyet ugyan nem látott, de az egyik kollégája szóvá is tett. Később más nevelőkkel szemben is felmerült bántalmazás gyanúja.
A decemberi vezetőváltás után sem javult a helyzet. A dolgozók nem kaptak tájékoztatást, és kifejezetten utasították őket arra, hogy a gyerekek kérdéseire ne válaszoljanak. Sok esetben maguk a fiatalok voltak tájékozottabbak, mint a nevelők.
Mélyszegénységből érkező, magukra hagyott fiatalok
A volt nevelő szerint az intézményben élő gyerekek többsége funkcionáló családi háttér nélkül, súlyos szegénységből érkezett. Úgy fogalmazott: ezek a fiatalok ide-oda lökdösött gyerekek, akiknek az élete már jóval az intézet előtt kisiklott.
Beszámolt arról is, hogy sokuknak alapvető egészségügyi problémáik voltak, például hiányos fogazat, valamint mindennaposak voltak az önsértések. A közoktatás kudarcát jól mutatja az az eset is, amikor egy gyerekről kiderült: nem tud írni-olvasni, nem azért, mert képtelen lenne rá, hanem mert soha nem kapta meg ehhez a szükséges támogatást.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg:
Rendszerszintű kudarc képe rajzolódik ki
Proics Lilla szerint az intézmény mélyen diszfunkcionális volt, annak ellenére, hogy dolgoztak ott elhivatott szakemberek is. Úgy véli, az egyéni nevelői próbálkozások önmagukban kudarcra vannak ítélve valódi szakmai csapatmunka és átláthatóság nélkül.
Különösen méltatlannak tartja, ahogyan a próbaidős rendészeti dolgozókkal bántak, akiket egyik napról a másikra elküldtek, annak ellenére, hogy a munkaerőhiány miatt még az ünnepek alatt is szolgálatot vállaltak.
A Szőlő utcai javítóintézet története így nem lezárt ügy, hanem súlyos figyelmeztetés arra, mi történik akkor, ha a gyermekvédelemben a hatalom felülírja az empátiát, és a nevelés elveszíti emberi tartalmát.
Borítókép: Partizán YouTube
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.