Amikor a város elesik 4,5 milliárdtól, az állam pedig még belerúg egyet – Dunaújváros új fejezete a magyar önkormányzati rendszerben
Dunaújvárosban mostanra mindenki megtanulta: a padlón fekvő városnak nem segítő kezet nyújtanak, hanem szolidaritási adó címén még a zsebében maradt aprót is kikotorják. A vasmű leállása miatt sok milliárd forinttal kevesebb bevétel érkezik a város kasszájába, de a kormányzati logika szerint ez pont az a pillanat, amikor több pénzt kell elvonni. Mert miért is ne. A helyzet egyszerre tragikus és abszurd – és tökéletesen mutatja, hogyan működik ma Magyarországon az önkormányzati finanszírozás.
A vasmű összeomlik, a bevétel eltűnik – az elvonás viszont nő
A Dunaferr évtizedeken át a város gazdasági gerince volt. Ha a vasmű köhögött, Dunaújváros már akkor is lázas volt. Most viszont nem köhög: kivérzett. A helyi iparűzési adó egyik napról a másikra zuhant be, a város pedig sok milliárd forinttal lett szegényebb.
Normális országokban ilyenkor az állam azt mondaná: „Oké, baj van, segítünk.”
Magyarországon viszont a válasz inkább így hangzik: „Ó, kevesebb pénzed van? Remek. Akkor mostantól még többet fizetsz.”
A szolidaritási adó ugyanis nem csökken, hanem nő. A városnak több mint 1,6 milliárd forintot kell befizetnie – miközben a legnagyobb adózója megszűnt létezni.
Ez olyan, mintha valaki elveszítené a munkáját, és a bank erre azt mondaná: „Sajnáljuk, hogy nincs bevétele. Ettől függetlenül a törlesztőrészletét megemeljük.”
A bölcsődei mosoda mint szemléltetés – amikor már az alapfeladatok is veszélyben vannak
Szabó Zsolt képviselő azért mutatja be ezt a helyszínt, mert jól látható példája annak, milyen alapvető feladatokra lenne szükség a szolidaritási adóként elvont pénz.
A helyzet lényege egyszerű: ha egy város működése annyira szűkös, hogy már a bölcsődei mosoda fenntartását is külön meg kell indokolni, az azt jelzi, hogy a mindennapi, alapvető szolgáltatások finanszírozása is feszítetté vált.
Ez a példa világosan mutatja, hogy:
- a városnak minden forintra szüksége lenne a működéshez,
- az elvonás nem elméleti kérdés, hanem közvetlenül érinti a helyi ellátást,
- és a legkisebbekkel kapcsolatos feladatok is érzékenyen reagálnak a bevételkiesésre.
A mosoda tehát nem megszorítás áldozata, hanem kézzelfogható illusztrációja annak, hogy a városnak már az alapfeladatok biztosításához is szűkös mozgástere maradt.
A rendszer hibája nem helyi – országos
Dunaújváros csak egy újabb példa arra, hogyan működik a szolidaritási adó rendszere:
- nem veszi figyelembe a város aktuális bevételeit,
- nem reagál a gazdasági összeomlásra,
- nem a rászoruló településeket segíti,
- hanem az állami költségvetést tömi.
A nagyvárosok sorra jelzik, hogy az elvonások fenntarthatatlanok. Pécs, Miskolc, Szeged – mind több milliárdot fizetnek be úgy, hogy közben saját működésük is veszélybe kerül.
Dunaújváros most csak annyiban különleges, hogy a vasmű összeomlása miatt a válság látványosabb, gyorsabb, és drámaibb.
A tanulság egyszerű, mégis súlyos
A jelenlegi rendszerben az önkormányzatok nem partnerek, hanem adóautomaták. A bevételük csökkenhet, a lakosságuk fogyhat, a gazdaságuk összeomolhat – az elvonás akkor is nő.
Dunaújváros története nem egyedi. Csak éppen most rajta keresztül látszik a legélesebben, hogy a magyar önkormányzati finanszírozás nem a települések működését szolgálja, hanem a központi költségvetés túlélését.
És amikor egy képviselő már a bölcsődei mosodát hozza fel példának arra, hogy mire kellene a pénz, ott nem a város a hibás. Ott a rendszer mond csődöt.
Fejér24.online– Reiter Judit
Borítókép: Szabó Zsolt hivatalos facebook oldala
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.