A bíróság betiltotta a Bors decemberi különszámát, de a Médiatanács szerint a lap nem jogsértő
A magyar médiapiacon ritkán fordul elő olyan látványos jogi és szakmai ellentmondás, mint amely a Bors bulvárlap 2025-ös különszáma körül alakult ki. A történet középpontjában egy olyan kiadvány áll, amely több millió példányban jelent volna meg, és a Tisza Párt állítólagos adóterveiről szólt volna. A kiadvány tartalma azonban komoly vitákat váltott ki a médiában és a politikában egyaránt. A bíróság végül megtiltotta a lap terjesztését, arra hivatkozva, hogy a kiadvány súlyosan egyoldalú volt, és nem adott lehetőséget az érintett politikai szereplő megszólalására. Ezzel szemben a médiahatóság későbbi vizsgálata arra jutott, hogy a kiadvány nem sértette a médiatörvény egyes rendelkezéseit. A két döntés közötti különbség komoly kérdéseket vet fel a sajtószabadság, a politikai kommunikáció és a médiapiac szabályozása kapcsán.
Két intézmény, két teljesen eltérő döntés
A történet egyik legmeglepőbb eleme, hogy két fontos intézmény teljesen eltérő következtetésre jutott ugyanazzal az ügygel kapcsolatban.
A Fővárosi Törvényszék 2025. december 19-én hozott végzésében úgy döntött, hogy a Bors nem terjesztheti az ingyenes különszámát. A döntés december 20-i hatállyal lépett volna életbe, és azonnali hatást gyakorolt a kiadvány tervezett terjesztésére.
A lap kiadója eredetileg mintegy négymillió példányban kívánta kinyomtatni és terjeszteni az újságot. A példátlan mennyiségű kiadvány országos elérést biztosított volna, így jelentős hatást gyakorolhatott volna a közvéleményre.
A bíróság azonban arra jutott, hogy a kiadvány súlyosan sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét. Az indoklás szerint a 16 oldalas különszám kizárólag a Tisza Párt feltételezett adópolitikai terveivel foglalkozott, ugyanakkor a párt álláspontja egyáltalán nem jelent meg benne.
A bíróság külön kiemelte, hogy a szerkesztőség a megjelenés előtt nem kereste meg a pártot, és nem adott lehetőséget arra sem, hogy reagáljanak a róluk szóló állításokra. Ez a körülmény kulcsfontosságú volt a döntés meghozatalakor.
A médiatanács vizsgálata más eredményre jutott
Az ügy azonban ezzel nem ért véget. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa később külön vizsgálatot indított a kiadvány kapcsán. A hatóság közleménye szerint a vizsgálatot több bejelentés alapján indították el, és a Bors 2025 novemberi és decemberi különszámának tartalmát elemezték.
A vizsgálat során elsősorban három szempontot vettek figyelembe:
a gyűlöletkeltés lehetőségét
a társadalmi csoportok kirekesztésének kérdését
a gyermekvédelmi szabályok betartását
A Médiatanács végül arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált médiatartalmak nem sértették meg a hatályos jogszabályokat.
A közlemény szerint a testület nem talált olyan elemet a kiadványban, amely gyűlöletkeltésnek vagy kirekesztő kommunikációnak minősülne. Ugyanez vonatkozott a sajtótermékekre vonatkozó gyermekvédelmi szabályokra is. Ez a megállapítás éles kontrasztban áll a bíróság korábbi döntésével.
A kiadvány központi témája az adópolitika volt
A vitatott különszám központi témája a Tisza Párt feltételezett adópolitikai terve volt. A kiadvány azokra a dokumentumokra épült, amelyek az Index portálon jelentek meg, és amelyek eredetét több médium is megkérdőjelezte.
A cikkek azt sugallták, hogy egy esetleges politikai fordulat után számos új adó jelenhet meg Magyarországon. A kiadvány narratívája szerint a tervezett adóintézkedések jelentős terheket rónának a lakosságra és a vállalkozásokra.
A lap hangvétele kifejezetten riogató volt. A cikkek azt a képet festették le, hogy a jövőben különböző, sokszor részleteiben sem ismert adók jelenhetnek meg, amelyek komoly gazdasági nehézségeket okoznának. A kritikusok szerint azonban a kiadvány nem adott kellő bizonyítékot az állításokra, és hiányzott belőle a kiegyensúlyozott tájékoztatás.
Korábbi különszám is vitát váltott ki
Nem ez volt az első alkalom, hogy a lap különkiadása komoly vitákat generált. 2025 novemberében egy másik tematikus kiadvány jelent meg, amelynek központi témája a nemzetközi biztonsági helyzet és a háborús fenyegetések voltak.
A címlapon az atomháború lehetősége jelent meg, ami már önmagában is komoly figyelmet keltett az olvasók körében.
A lap több olyan cikket közölt, amelyek a háborús feszültségek növekedését hangsúlyozták. Ezek között szerepelt például az a hír, hogy Horvátországban 2026-tól kötelező katonai kiképzést vezethetnek be a fiatalok számára.
A kiadványban több ismert közéleti szereplő is megszólalt, akik a háborús feszültség miatti szorongásról beszéltek. A megszólalók között volt Pataky Attila, Gregor Bernadett, valamint Muri Enikő egykori élettársa is.
A kritikusok szerint ezek a tartalmak inkább érzelmi reakciókat próbáltak kiváltani az olvasókból, mintsem tényszerű tájékoztatást nyújtottak volna.
Komoly kérdéseket vet fel az ügy a médiapiacon
Az ügy túlmutat egyetlen bulvárlap különszámán.
A történet rámutat arra, hogy a médiapiacon működő szereplők és az őket felügyelő intézmények döntései között időnként jelentős különbségek alakulhatnak ki.
A bíróság elsősorban a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvére helyezte a hangsúlyt, míg a hatósági vizsgálat inkább a médiatörvény konkrét tilalmi pontjaira koncentrált.
Ez a különbség jól mutatja, hogy a sajtó működését többféle jogi és szakmai szempont is befolyásolja.
A kérdés ezért messze túlmutat egyetlen kiadvány sorsán. A vita valójában arról szól, hogyan lehet egyszerre biztosítani a sajtószabadságot, a politikai szereplők tisztességes megjelenítését és az olvasók hiteles tájékoztatását.
Az ilyen ügyek a jövőben is meghatározhatják a magyar médiapiac működéséről szóló szakmai és társadalmi vitákat.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.