Orbánék még a bukás előtt léptek: 2033-ig szóló uniós posztokról döntött a leköszönő kormány
Még a választás előtt, az utolsó napokban döntött a leköszönő Orbán-kormány két kiemelten fontos luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tartana. A HVG beszámolója szerint a kormány újrajelölte Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak jelölte ugyanebbe az intézménybe. Az időzítés politikailag különösen érzékeny, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, miközben a választás után Magyar Péter már a korábbi rendszer több közjogi vezetőjének távozását követeli. A jelölések előtt ráadásul azokkal a vezetőkkel is egyeztettek, akiket a leendő Tisza-kormányfő május 31-ig lemondásra szólított fel.
A választás előtt döntöttek a 2033-ig tartó mandátumokról
A HVG információi szerint az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter jelentette be, hogy a kormány Csehi Zoltánt újrajelöli az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra. A döntés azért vált politikailag érzékennyé, mert néhány nappal a választás előtt született, miközben a jelenlegi mandátum csak jóval később, 2027 októberében jár le.
A kérdés tehát az, miért volt szükség arra, hogy a leköszönő kormány még a választás előtt döntsön egy olyan tisztségről, amelynek új ciklusa csak másfél évvel később kezdődik. A döntés időzítése különösen érdekes annak fényében, hogy a választások után teljes politikai fordulat következett be, és hamarosan a Magyar Péter vezette Tisza-kormány alakulhat meg.
Ezzel párhuzamosan a kormány Fehér Miklós Zoltánt jelölte főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől. Ez a poszt azért is kiemelten fontos, mert Magyarország uniós tagsága óta most először nyílik lehetősége arra, hogy főtanácsnokot adjon az Európai Unió Bíróságához.
Nem egyszerű diplomáciai állásokról van szó
Az Európai Unió Bírósága az EU legfontosabb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései minden tagállamra, így Magyarországra is kötelezőek. A testületben minden tagállam egy bírót delegál, munkájukat pedig főtanácsnokok segítik. A főtanácsnok nem ítélkezik, de független jogi indítványokat készít, amelyek gyakran komoly hatással vannak az ítéletek irányára.
Ezért a két jelölés nem puszta szakmai vagy diplomáciai ügy. Olyan pozíciókról van szó, amelyek éveken át befolyásolhatják Magyarország jelenlétét az uniós igazságszolgáltatásban, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az EU és Magyarország között számos nagy horderejű jogállamisági, menekültügyi, forrásfeloldási és alapjogi vita zajlik.
A Csehi Zoltánnak szánt bírói mandátum és Fehér Miklós Zoltán főtanácsnoki jelölése 2033-ig tartana. Ez azt jelenti, hogy a leköszönő Orbán-kormány olyan döntéseket hozott, amelyek jóval túlmutatnak saját politikai mandátumán, és az új kormány időszakára is kihatnak.
Azokkal is egyeztettek, akiknek távozását Magyar Péter követeli
A helyzetet tovább élezi, hogy a jelölések előtt a kormány az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. A választás után azonban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Magyarország leendő miniszterelnöke mindhárom közjogi szereplőt lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.
Ez politikailag rendkívül kényes helyzetet teremt. A Tisza-kormány megalakulása előtt a leköszönő kabinet olyan uniós tisztségekről döntött, amelyek ügyében olyan intézményi vezetők véleményét is kikérte, akiket az új politikai többség már nem tekint a demokratikus megújulás hiteles szereplőinek.
Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján a Tisza-kormány célja az állami intézményrendszer megtisztítása, a közjogi vezetők felelősségének vizsgálata és az új politikai korszak megteremtése. Ebben a környezetben különösen erős kérdés, hogy a leköszönő kormány által előkészített uniós jelölések sorsa hogyan alakul.
Kik a jelöltek?
Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi uniós bírósági rendszerben, 2021 óta pedig az Európai Unió Bíróságának bírája. Újrajelölése azt jelentené, hogy 2033-ig folytathatná munkáját a testületben.
Fehér Miklós Zoltán neve kevésbé ismert a széles közvélemény előtt, de uniós jogi körökben régóta fontos szereplő. 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban. Főtanácsnoki jelölése ezért komoly szakmai és politikai jelentőséggel bír, hiszen olyan szereplőről van szó, aki hosszú ideje közvetlenül részt vesz a magyar kormány uniós jogvitáinak kezelésében.
A jelölteket még egy uniós szakértői testület, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja. A végső döntést a tagállamok kormányainak képviselői hozzák meg közös megegyezéssel. Vagyis a magyar kormány jelölése önmagában még nem jelent automatikus kinevezést, de komoly politikai folyamatot indít el.
Nagy ügyek előtt áll az Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága az elmúlt években több, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben hozott döntést vagy készül döntést hozni. Ezek között szerepelnek az uniós források, a jogállamisági viták, a menekültügyi szabályok, a gyermekvédelminek nevezett törvény és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is.
Az egyik különösen nagy figyelemmel kísért ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrég azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. Az ítélet ebben az ügyben még nem született meg, de a tét hatalmas: milliárd eurós forrásokról és Magyarország uniós jogállamisági megítéléséről van szó.
A Bíróság korábban kimondta azt is, hogy a 2021-es, gyermekvédelminek nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint ez a döntés hatással lehet a Pride-tilalom jövőjére is. Emellett Magyarországot 200 millió eurós átalánybírsággal és napi egymillió eurós kényszerítő bírsággal sújtották a menekültügyi szabályok megsértése miatt.
Mi lesz a Tisza-kormány álláspontja?
A legfontosabb kérdés most az, hogy a hamarosan megalakuló Tisza-kormány hogyan viszonyul majd a leköszönő Orbán-kormány döntéseihez. Mivel a jelölések hosszú évekre szólnak, és 2033-ig befolyásolhatják Magyarország uniós bírósági jelenlétét, az ügy könnyen az új kormány első komoly intézményi vitái közé kerülhet.
Magyar Péter eddigi politikai iránya alapján várható, hogy a Tisza-kormány alaposan áttekinti azokat a döntéseket, amelyeket az Orbán-kormány a választás előtti napokban vagy a hatalomátadás időszakában hozott. Különösen igaz lehet ez azokra az ügyekre, amelyek nem néhány hónapra, hanem évekre előre határoznának meg kulcspozíciókat.
A két uniós jelölés ezért nemcsak jogi vagy diplomáciai hír, hanem a kormányváltás utáni hatalmi átmenet egyik fontos kérdése is. A tét az, hogy egy leköszönő kabinet mennyiben kötheti meg az ország kezét olyan mandátumokkal, amelyek már egy új politikai korszak idejére esnek.
A döntés időzítése politikai vihart kavarhat
Az ügy érzékenységét az adja, hogy a választás előtti utolsó napokban meghozott döntések mindig különös figyelmet kapnak. Ilyenkor a közvélemény joggal kérdezi: valóban sürgős, elkerülhetetlen szakmai döntésről volt szó, vagy egy távozó politikai rendszer próbált még hosszú távú pozíciókat bebiztosítani?
A válasz egyelőre nem egyértelmű, de a körülmények miatt a kérdés mindenképpen indokolt. Csehi Zoltán mandátuma csak 2027 októberében jár le, Fehér Miklós Zoltán főtanácsnoki jelölése pedig Magyarország számára történelmi lehetőség, amelynek súlya miatt különösen fontos lenne a széles szakmai és politikai legitimitás.
A következő hetekben kiderülhet, hogy a Tisza-kormány elfogadja-e az Orbán-kormány által elindított jelölési folyamatot, vagy újragondolja azt. Egy biztos: a luxembourgi uniós posztok ügye már most túlmutat két néven. Arról is szól, ki dönthet Magyarország hosszú távú európai képviseletéről egy történelmi kormányváltás küszöbén.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.