Tarr Zoltán keményen nekiment az NKA-rendszernek: „Közpénzből vásároltak politikai lojalitást”
Azonnali és átfogó vizsgálatot ígér Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alap teljes hálózatánál. A Tisza Párt alelnöke, leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a kulturális támogatások rendszere az elmúlt években a politikai hűbérrendszer eszközévé züllött, ahol nem a szakmai teljesítmény, hanem a hatalomhoz való lojalitás döntött. Tarr azt állítja, hogy a napokban kirobbant NKA-botrány csak a felszín: szerinte a támogatási rendszer politikai vazallusok jutalmazására és rejtett kampányköltésekre is szolgálhatott, különösen a választások előtti időszakban. A politikus világossá tette: a Tisza-kormány felállása után átvilágítják a teljes rendszert, feltárják a gyanús pénzek útját, és visszaadják a kultúrát az alkotóknak és a magyar embereknek.
Tarr Zoltán szerint romlott rendszer épült a kulturális pénzek köré
Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alap körül kialakult botrányra reagálva azt írta, hogy a leköszönő kulturális vezetés és Hankó Balázs tevékenységéről megjelent információk tovább súlyosbítják az egyébként is borús képet. A napokban komoly felháborodást váltott ki, hogy kormánypárti előadók többmilliós támogatásokhoz jutottak az NKA forrásaiból. A botrány hatására Bús Balázs, az NKA alelnöke lemondott pozíciójáról.
A Tisza politikusa szerint azonban nem csupán egy-egy vitatható döntésről van szó. Úgy látja, a probléma rendszerszintű: a kulturális támogatások elosztása szerinte mára elszakadt a szakmaiságtól, és a politikai hűség jutalmazásának eszközévé vált.
Tarr szerint már régen nem arról van szó, hogy a miniszter a Fidesz-KDNP képére átalakított szakmai kuratóriumokat megkerülve, egyszemélyben osztogatott százmilliókat a kiválasztottaknak. Állítása szerint egyre erősebb a gyanú, hogy a támogatási rendszer politikai célokat is szolgált.
„Közpénzből vásároltak politikai lojalitást”
A leendő miniszter egyik legerősebb mondata az volt, hogy „közpénzből vásároltak politikai lojalitást”. Ez a kijelentés a kulturális támogatási rendszer egészének erkölcsi és politikai alapját kérdőjelezi meg.
Tarr Zoltán szerint a kulturális pénzeket nem arra használták, amire valók lennének: nem az alkotók, művészek, közösségek és kulturális értékek támogatása volt az elsődleges szempont, hanem a hatalomhoz kötődő szereplők jutalmazása. A politikus úgy véli, a rendszer különösen a választások előtti időszakban válhatott a rejtett kampányköltések egyik csatornájává.
Ez azért különösen súlyos állítás, mert a kulturális támogatások közpénzből működnek. Ha ezek a források valóban politikai lojalitás vagy kampányérdek alapján kerültek kiosztásra, akkor nem csupán szakmai igazságtalanságról, hanem a közpénzek rendeltetésellenes felhasználásáról is szó lehet.
Teljes átvilágítás jön az NKA-hálózatnál
Tarr Zoltán azt ígéri, hogy a Tisza-kormány felállása után azonnali és átfogó vizsgálat indul az NKA teljes hálózatánál. A cél az elmúlt időszak összes gyanús, szakmai kontroll nélkül kiosztott támogatásának feltárása lesz.
A politikus szerint pontosan meg kell nézni, hová kerültek a pénzek, kik döntöttek róluk, milyen szakmai indokok alapján adták oda őket, és szolgáltak-e politikai vagy kampányérdekeket. Ez az átvilágítás nemcsak az egyes támogatottakat, hanem a döntéshozatali mechanizmust is érintheti.
Tarr üzenete alapján az NKA ügye az elszámoltatás egyik első kulturális frontja lehet. A vizsgálat tétje nemcsak az, hogy néhány vitatott támogatás sorsát tisztázzák, hanem az is, hogy kiderüljön: a kulturális támogatási rendszer mennyire vált a korábbi hatalom politikai infrastruktúrájának részévé.
Elszámoltatást ígér, ha bűncselekmény gyanúja merül fel
Tarr Zoltán szerint az átvilágítást elszámoltatásnak kell követnie. Úgy fogalmazott, hogy a felelősségre vonás elkerülhetetlen, és felelniük kell azoknak, akik a kulturális pénzeket saját vagy pártjuk politikai hasznára fordították.
A politikus azt is jelezte, hogy amennyiben a vizsgálatok bűncselekmény gyanúját tárják fel, a jogi lépések sem maradnak el. Ez azt jelenti, hogy a Tisza nem csupán politikai felelősségről beszél, hanem akár büntetőjogi következmények lehetőségét is felveti.
Tarr szavai szerint „vége a következmények nélküli Magyarországnak”. Ez a mondat illeszkedik a Tisza-kormány eddig kirajzolódó politikai üzenetébe: az új vezetés nemcsak átvenné az intézményeket, hanem át is világítaná azokat a rendszereket, amelyekben közpénzek útja lehetett politikailag motivált vagy átláthatatlan.
Szétválasztanák a pártot és az államot a kultúrában
A Tisza politikusa szerint az egyik legfontosabb feladat a párt és az állam szétválasztása a kulturális szférában. Tarr úgy fogalmazott, hogy a Tisza-kormány felállásával véget vetnek annak a gátlástalan összefonódásnak, amely szerinte a minisztériumokat pártkasszaként és kifizetőhelyként működtette.
Ez a kijelentés túlmutat az NKA konkrét ügyén. Arról szól, hogy a Tisza új kulturális politikát ígér, amelyben a támogatások nem politikai hűség, hanem szakmai teljesítmény, közösségi érték és művészi minőség alapján dőlnek el.
Tarr szerint a magyar kultúra autonóm, a művészet pedig nem lehet a mindenkori hatalom PR-osztálya. Ez az üzenet kifejezetten azoknak az alkotóknak, művészeknek és kulturális szereplőknek szólhat, akik az elmúlt években úgy érezték, hogy politikai lojalitás nélkül nehezebben jutnak forráshoz, nyilvánossághoz vagy intézményi lehetőségekhez.
Visszaadnák az NKA önállóságát
Tarr Zoltán ígérete szerint a Tisza-kormány visszaadná a szakmai szervezetek, köztük az NKA önállóságát és döntési jogát. Ez azt jelentené, hogy a kulturális támogatásokról nem miniszteri akarat, nem politikai kapcsolatrendszer és nem párthűség alapján döntenének, hanem valódi szakmai testületek.
A kérdés az lesz, hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani. Az NKA és a kulturális támogatási rendszer átalakítása nemcsak személycseréket, hanem szabályozási, intézményi és működési reformokat is igényelhet. A bizalom helyreállításához önmagában nem elég néhány látványos vizsgálat; olyan rendszerre lesz szükség, amelyben a döntések átláthatók, ellenőrizhetők és szakmailag indokolhatók.
Tarr bejelentése alapján azonban az irány egyértelmű: a Tisza-kormány szerint a kultúrát ki kell venni a pártpolitikai befolyás alól.
A kultúrharc helyett kultúrafinanszírozási fordulat jöhet
Az NKA körüli botrány most jóval nagyobb kérdést nyitott meg, mint néhány támogatási döntés ügye. A vita arról szól, hogy kié a magyar kultúra, ki dönthet a kulturális pénzekről, és milyen alapon lehet közpénzt adni alkotóknak, műhelyeknek, előadóknak vagy kulturális projekteknek.
Tarr Zoltán szerint az elmúlt években a kulturális támogatási rendszer politikai hűbérrendszerré vált. A Tisza-kormány ígérete ezzel szemben az, hogy rendet tesz, feltárja a gyanús pénzmozgásokat, és visszaadja a kultúrát azoknak, akiket illet: az alkotóknak és a magyar embereknek.
Ha a beígért átvilágítás valóban elindul, az nemcsak az NKA, hanem a teljes magyar kulturális finanszírozási rendszer egyik legnagyobb vizsgálata lehet. A következő hónapokban kiderülhet, hogy a politikai lojalitásra épített támogatási rendszerből sikerül-e valóban szakmai, átlátható és autonóm kultúrafinanszírozást teremteni.
Fotó: Tarr Zoltán / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.