„Ausztriából jött, oda menjen vissza” – Gajdos László visszaküldetné az azbesztes köveket az osztrákoknak
Több tízmilliárd forintos kárt okozhatott az Ausztriából Magyarországra került, azbeszttel szennyezett kőzet ügye – erről beszélt Gajdos László élő környezetért felelős miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A miniszter szerint a kormány itt is érvényesíteni fogja a „szennyező fizet” elvét, miközben vizsgálják, hogy a magyarországi kereskedők tudtak-e arról, milyen anyagot hoznak be az országba. Gajdos László határozottan fogalmazott: szerinte ami Ausztriából jött, annak oda is kell visszamennie. A legsürgősebb feladat most az emberek egészségének védelme, a porzás csökkentése, a szennyezett kövek felmérése, felszedése és biztonságos kezelése. A miniszter emellett beszélt az országos aszályhelyzetről, az állatvédelemről, az akkumulátorgyárakról és az erdőgazdálkodás jövőjéről is.
Több tízmilliárdos kárt okozhatott az azbesztes kő
Gajdos László szerint az osztrák eredetű, azbeszttel szennyezett kőzet ügye az egyik legsürgetőbb környezetvédelmi probléma, amellyel az új kormánynak szinte azonnal foglalkoznia kellett. A miniszter az ATV-ben arról beszélt, hogy őt is megdöbbentette a helyzet súlyossága.
A tárcavezető szerint világossá kell tenni: nem lehet az emberek egészségével játszani. Magyarországon azbesztügyben nulla tolerancia van, vagyis azbeszttartalmú építőanyagot nem lehet felhasználni. Ehhez képest több éven keresztül kerülhetett az országba olyan kőzet, amely azbeszttel volt szennyezett.
Gajdos László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 16 évben, amíg nem működött önálló környezetvédelmi minisztérium, „egy kicsit lazábban figyeltek oda a dolgokra”. Szerinte ennek is következménye lehetett, hogy a veszélyes anyag bejuthatott Magyarországra.
„Ausztriából jött, oda menjen vissza”
A miniszter egyik legerősebb mondata az volt, hogy a szennyezett kőzetnek vissza kell kerülnie oda, ahonnan érkezett. Mint mondta: „Mi úgy gondoljuk, hogy Ausztriából jött, oda menjen vissza.”
Gajdos László szerint a kár több milliárdos, sőt több tízmilliárdos nagyságrendű lehet. Csak Szombathelyen több mint 100 ezer tonna követ kell felszedni, letárolni, majd visszajuttatni az osztrák bányákba. Ez hatalmas logisztikai, környezetvédelmi és pénzügyi feladat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a felelősség megállapításához vizsgálatot kértek. A kormány egyik legfontosabb elve ebben az ügyben is az, hogy a szennyező fizessen. Vagyis nem a magyar embereknek, nem az önkormányzatoknak és nem a költségvetésnek kellene viselnie annak árát, ha valaki veszélyes anyagot juttatott be és terített szét Magyarországon.
Vizsgálják, tudtak-e a kereskedők a szennyezésről
Az ügy egyik legfontosabb kérdése az, hogy a magyarországi kereskedők tudtak-e arról, milyen kőzetet hoznak be az országba. Gajdos László szerint ezt külön vizsgálni kell, mert a szállítmányok nem közvetlenül az osztrák bányákból érkeztek, hanem közvetítőkön keresztül.
Ez azért lényeges, mert a felelősségi lánc így több szereplőből állhat. Nemcsak azt kell tisztázni, hogy melyik bánya vagy osztrák szereplő adott ki szennyezett anyagot, hanem azt is, hogy a közvetítők, kereskedők, kivitelezők vagy más magyarországi szereplők rendelkeztek-e információval az azbeszt jelenlétéről.
Ha kiderül, hogy bárki tudott a kockázatról, mégis továbbértékesítette vagy felhasználta az anyagot, annak súlyos következményei lehetnek. Az azbeszt ugyanis nem egyszerű építőipari minőségi probléma, hanem egészségügyi kockázat, amelynek kezelése különösen szigorú szabályokat igényel.
A legfontosabb most a porzás csökkentése
Gajdos László szerint az emberek egészsége érdekében most a legfontosabb feladat a porzás csökkentése. Az azbeszt akkor jelent különösen komoly veszélyt, ha a rostok a levegőbe kerülnek, ezért a szennyezett kövek kezelése, mozgatása, felszedése és tárolása csak megfelelő óvintézkedésekkel történhet.
A levegő azbesztterhelését a kormányhivatalok folyamatosan mérik. A miniszter szerint a polgármestereknek is szerepet kell vállalniuk a kockázatok csökkentésében, például az érintett utak nedvesítésével. Ez átmeneti, de fontos intézkedés lehet addig, amíg a szennyezett kőzeteket biztonságosan el nem távolítják.
Az osztrák–magyar vegyesbizottság már megkezdte a munkát. Ennek feladata lehet a szennyezés eredetének, mértékének, felelőseinek és a kármentesítés technikai részleteinek tisztázása. A kérdés most az, milyen gyorsan sikerül olyan megoldást találni, amely egyszerre védi a lakosság egészségét, biztosítja a jogi felelősség érvényesítését és rendezi a hatalmas mennyiségű szennyezett anyag sorsát.
Az aszály is országos válsághelyzetet okoz
A miniszter az interjúban az országot sújtó aszályról is beszélt. Gajdos László szerint nem egyszerűen egy száraz évről van szó, hanem 5-6 éve tartó folyamatos aszályról. Úgy fogalmazott, hogy a föld nem tud magára találni.
Becslések szerint akár hét Balatonnyi víz is hiányozhat a talajból. Ez nemcsak mezőgazdasági, hanem vízgazdálkodási, környezetvédelmi és társadalmi probléma is. A Tiszántúlon különösen súlyos a helyzet, miközben a folyók vízkészletét a szomszédos országok is hasznosítják.
Gajdos László szerint szemléletváltásra van szükség: amikor van víz, azt meg kell fogni. Ez szerinte az önkormányzatok, a gazdák és a vízügyi szakemberek közös felelőssége. A miniszter világosan fogalmazott: azzal a vízzel kell gazdálkodnunk, ami van.
Kritikusabb helyzetben van a Velencei-tó
A Balaton és a Velencei-tó állapotáról szólva Gajdos László azt mondta, hogy a Velencei-tónál kritikusabb a helyzet. A vízpótlásra több alternatíva is létezik, de ezek komoly ökológiai kérdéseket vetnek fel.
Hosszú távú megoldásként a miniszter a tisztított szennyvíz újrafelhasználásának növelését említette. Szerinte Magyarországon nagyon kevés tisztított szennyvizet használunk újra, mindössze néhány százalékot, miközben például Izraelben ez az arány 95 százalék körül van.
A Duna vizének átvezetését Gajdos kockázatosnak nevezte, mert szerinte nem lehet pontosan tudni, milyen ökológiai változásokat idézne elő. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a vízpótlás nem egyszerű mérnöki kérdés: minden beavatkozásnak lehetnek természeti következményei.
Tízmilliárdos állatvédelmi akcióterv készül
Gajdos László az állatvédelemről is beszélt, bár elismerte, hogy az elmúlt hetekben a sürgős környezetvédelmi ügyek miatt kevesebb ideje jutott erre a területre. A miniszter személyes hangon úgy fogalmazott: nagyjából két hete nem látott állatokat.
A tárca tízmilliárdos állatvédelmi akciótervet tervez. Ennek része lehet a menhelyek fejlesztése, a gyepmesteri telepek rendbetétele, a láncon tartás visszaszorítása és a szemléletformálás.
A miniszter szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy már kisgyerekkorban elkezdődjön az érzékenyítés és a tanítás a környezetvédelemről és az állatvédelemről. Ez hosszú távon sokkal többet jelenthet, mint pusztán új szabályok bevezetése, mert a társadalmi hozzáállás változtatása nélkül az állatvédelmi problémák újratermelődnek.
Akkumulátorgyárak: nem iparellenes, de szigorúbb ellenőrzést akar a tárca
Az akkumulátorgyárak ügyében Gajdos László hangsúlyozta, hogy a minisztérium nem iparellenes. Ugyanakkor szerinte jelenleg túlságosan az ipari lobbi irányába billent a mérleg, és ezt vissza kell hozni egy egészséges egyensúlyba.
A miniszter világossá tette: ipari fejlesztések nem történhetnek a magyar emberek egészségének kárára. Ezért szigorúbb szankciókat vezetnének be a szabályszegőkkel szemben. Gajdos szerint nagyobb bírságokra lehet számítani, és ha szükséges, akkor a felfüggesztés, a szüneteltetés vagy akár a bezárás is szóba jöhet.
A hatékonyabb ellenőrzés érdekében szeptembertől új, országos hatáskörű főhatóságot hoznának létre. Ennek feladata a monitorozás és a számonkérés lenne. A miniszter szerint mérés nélkül nincs eredmény, vagyis pontosan tudni kell, milyen környezetben élnek az emberek, és milyen terhelések érik őket.
Védett erdőkben felfüggesztenék a fakivágást
Az erdőgazdálkodás kapcsán Gajdos László a tarvágásokról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy nem az erdőgazdálkodás teljes leállításáról van szó. A cél az, hogy a védett területeken felfüggesszék a fakivágást addig, amíg a szakmával közösen felülvizsgálják, hol és milyen mértékű kitermelés engedélyezhető.
A miniszter szerint nem az ipari erdőkről, hanem az ökológiailag kiemelten fontos erdőkről van szó. Példaként egy 150 éves tölgyerdőt említett, ahol szerinte komolyan mérlegelni kell, hogy kitermeljék-e, vagy inkább őserdőként hagyják meg.
Ez a kérdés jól mutatja, milyen irányváltást szeretne a tárca: a rövid távú gazdasági hasznosítás mellett nagyobb súlyt kapna a természetvédelmi érték, az élőhelyek megőrzése és a hosszú távú ökológiai érdek.
Gajdos szerint nem lehet az emberek egészségével játszani
Az interjú alapján Gajdos László minisztériuma egyszerre több válságterületet kezel: az azbesztszennyezést, az aszályt, a tavak vízpótlását, az állatvédelmet, az akkumulátorgyárak ellenőrzését és az erdőgazdálkodás újragondolását.
A miniszter üzenete világos: a környezetvédelem nem lehet másodlagos ügy. Az emberek egészsége, a vízkészletek védelme, az állatok jóléte és az élővilág megőrzése nem írható felül ipari vagy rövid távú gazdasági érdekekkel.
Az azbesztes kövek ügye ennek a szemléletváltásnak az első nagy próbája lehet. Gajdos László szerint a szennyezett anyag Ausztriából érkezett, ezért oda is kell visszamennie, a kármentesítés költségeit pedig a felelősöknek kell viselniük. A következő hetekben derülhet ki, hogy a kormány ezt a kemény álláspontot jogi, diplomáciai és gyakorlati szinten is érvényesíteni tudja-e.
Fotó: Hegedűs Róbert / MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.